Művészetek Völgye 2007, Kapolcs

A műfaji felosztás természetesen nem minden csomagban választható el élesen. Példaként: amíg a Hangvetősök (önálló gazdaként) csak a Világzene koncertjeit hozzák a Völgybe, addig a Pulára betelepült Bárkások a Bárka-kikötőben minden műfajt maguk hoznak, a kiállításoktól (természetesen a színházon keresztül) a népszerű (Nem)mindennapi irodalmi délutánokig. Tehát a fesztiválszervezés feladatai szétosztatnak, ám a végső szálak minden esetben Pallagi Anikó programigazgató kezében futnak össze. 1091. április 29-e után a kunok Kapolcs vezérrel az élükön betörtek Erdélybe, majd Biharba. I. László és serege azonban megállította a kunokat, Kapolcs vezért pedig megölték. A kor szokásai szerint, a legyőzöttek néhány élve hagyott, betelepített tagja a vezérről nevezte el a települését. Egy 1092-es pannonhalmi apátsági levél említi először Kapulch falu nevét. Számtalan forrás utal arra, hogy a XIII. századtól már királyi kamarásokat, hercegi tálalókat, királyi jobbágyokat találhatunk Kapolcson. Illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs néven ugyanis először 1640-ben említik, de véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet. A XIV. századtól állandó viták és pereskedések középpontja volt, hogy a falu a pannonhalmi apátság, vagy a kapolcsi nemesség birtoka legyen-e. 1358. szeptember 11-én a mosonyi és pozsonyi nemesek országgyűlésén János szerzetes Szent László oklevelével bizonyította, hogy az apátságnak 20 mansiója van Kapolcson és Hegymagason. A nemesek a zalai konvent 1275. évi oklevelével érveltek, s ezáltal az apátság kapolcsi földbirtoka mindössze egy úrbéli telekre csökkent. A XVI. század elején Pannonhalmán végül is úgy döntöttek kapolcsi földjüket. A XVII. század folyamán a török pusztítás, és a pestis megtizedelte a falu lakosságát.